A modern ember nem templomba jár, új oltárokat épít. Eszmékben keres üdvöt, mozgalmakban közösséget, vezetőkben megváltást. Ez a kötet ennek a „szocialista vallásnak” ad diagnózist: miként lesz a politikából vallás, a jelszavakból hitvallás, a médiából templom, a pénzből bálvány. Történeti és eszmetörténeti vázlatok – Tacitustól és Dantétól Napóleonig, Marxig és a modern ideológiákig – mutatják meg a mintát: a természetes erkölcs ideologizálódik, majd fanatizálódik, végül önmaga ellentétébe fordul. A szerző nem új dogmát hirdet: személyes vallomással térképezi fel korunk „valláspótlékait”, és az alázat szükségességét javasolja a megváltási projektek helyett.