A telepi szentek élete (e-könyv)

„Nálunk a Telepen valahogy mindig úgy alakul, hogy bűnös emberek születnek, bűnösök élnek, és csak az idő kaparja le róluk a rosszat, az esztergál szentet belőlük. Ilyen volt Egon és az Áramkalóz Henyó, a Nyomdász Józsi és Janina, aki csak nyugdíjas korában lett a Szegély Szolgálója. Csak Angéla esete volt más: ő szentnek született! Kis idővel a születése után már nem akart senkinek problémát okozni, különösen nem a szüleinek, ezért éjjel-nappal a sarokban üldögélt, meg se rezzent. Még éhesen se fakadt sírva a drága gyermek, nem akarta zavarni a szüleit, akik szerettek berúgni, dalolni, mulatni – napokon át. Olyan illemtudó volt, hogy a fal mellett osont, nem szúrt szemet senkinek, mindig csak »hogyne, kérem, uram«, »köszönöm szépen, asszonyom« – bele is rúghattál, öcsém, pofán vághattad, ő meg csak néz! Azt mondta Henyó, hogy az ő áttetsző szeméhez furakodnak az Ég angyalai, hogy megnézzék a Telepet, mint a meztelen nőket a panoptikumban!” (Pálfalvi Lajos fordítása)