A láthatatlan ember (e-könyv)

A láthatatlan ember 1902-ben jelent meg. A könyv a görög ifjúról, Zétáról szól, aki urával, Priszkosz rétorral Atilla hun uralkodó Tisza menti városába érkezik, hogy a Keletrómai Birodalom és a Hun Birodalom helyzetérõl tárgyaljanak. Zéta azonban megpillant egy hun leányt, Emõkét, aki iránt olthatatlan szerelemre lobban a szíve, s ez minden szereplõ számára számos kaland és élmény forrása lesz. (Wikipédia)„Kérdezzétek Konstantinápolyban: ki ismeri Zétát? Mindenki azt mondja: - Én is. És némelyek hozzáteszik: - Könyvtárosa õ a császárnak, és barátja a jeles Priszkosznak. Bölcs és becsületes ember. A szíve arany. Hát én volnék az a Zéta. S bizony mondom: nem ismer engem senki. Igaz, hogy könyvtárosa vagyok a császárnak, és hogy Priszkosz szeret engem, de bölcs ember nem vagyok. A becsületem se folt nélkül való. És hát emberszeretetrõl szólhat-e az olyan, aki ölt? Öltem. Embert öltem, nem is egyet: százat. Loptam is, csaltam is. Mindezt megírtam ebben a könyvemben, mintha gyónnék. A bölcsességemet is megítélhetik ebbõl, vagyis a bolondságomat, amelynél nagyobbat ember még nem követett el ezen a világon. Azután mondják meg majd õk is, hogy ismertek-e engem. Dehogy ismertek! Az állatok ismerik egymást, az ember nem. Még Dzsidzsia sem ismer engem, pedig feleségem és õrzõangyalom, s nyitva elõtte fiókom és szívem egyaránt. De azért nem ismer. Az embernek csak az arca ismerhetõ, de az arca nem õ. Õ az arca mögött van. Láthatatlan. Egy leány tanított erre engem.”