A Velemi Névtelen versei és levelesládája (e-könyv)

A 2011. december 28-án Nirgendsbrunnban megtartott Sessio Meci konferencián Bornemissza-Kis Mária, Kurzbein professzor alapvetésébõl kiindulva, nagyhatású összegzõ elõadásban igyekezett felülemelkedni a vitákon. „Mit várhatunk tehát e bizonyos Elemi Névtelentõl, akit, ha születési és halálozási dátumát nem ismerjük, akár Elemi Évtelennek is szólíthatunk? A 16. századi magyar líra szinkronizálásának igényét, a két, Európa-szerte favorizált tematikának: az erotikának és a mulandóság-tudatnak egymásba-játszatását, és ennek szellemében a Tinódi-féle, történetmondó lantos-attitûd felcserélését a líraibb hajlandóságú, és vágáns motívumoktól sem idegenkedõ hegedûs-attitûdre, a klasszikus formakincs (disztichon, ionicus a minore) antik, rímtelen és középkori, leoninusos változatásnak gazdagítását a ballade, rondó, triolet, alexandrin, villanella, a petrarcai és shakespeare-i szonett, sõt a Chevy Chase-strófa lehetõségeivel, és a minnesänger-hagyomány egyéni strófaszerkezeteivel, az izometria szabályának, mely minden versszak azonos sorszámának elvével korlátot állít a költõi lelemény elé, ignorálását s végül azt, hogy az erotikus líra közkincsének is tekinthetõ képeket egyfajta saját színezettel, adott esetben alpesi bukolikával lokalizálja – azaz sûrítsen egybe toposzt és tobozt.” Ha pedig mindezt megpróbálja, de gyarlón – nos, akkor te, nyájas Olvasó, mégis arra fogsz gyanakodni, hogy becsaptak, s hogy a középkori fenomén nevében egy avult poétika szépségeit firtató kalandor mórikálja magát elõtted, versíró ifjúságának lankadt szellemeit idézgetve, hátha így számot adhat annak a bizonyos, hajdani fiatalembernek a régi talentumról. Megmosolyognád, de bizonnyal elnéznéd neki ravaszkodó merszét, és félretéve okosságodat, kedvvel forgatnád a magát-kerülgetésében is magát-keresgélõ könyvét. A kötetet Friss Krisztina illusztrációi díszítik.