Isten háta mögött – Nem élhetek muzsikaszó nélkül (e-könyv)

Móricz Zsigmond életmûvének hatása és értékelése napjaink irodalmi közvéleményében rendkívüli változásokon megy át. A Móricz-naplók és más forrásmunkák kiadása, a legújabban kézbe vehetõ Móricz-monográfia, az „újraolvasó” tanulmánykötetek, a megpezsdült irodalomtörténeti eszmecserék az olvasóközönséget is egy új Móricz-kép megismerésére sarkallhatja. Sorozatunk alkalmas eddig indokolatlanul háttérbe szorult remekmûvek fölfedezésére és a közismert – inkább csak emlegetett – munkák élményteli befogadására. Az 1911-ben megjelent regény, Az Isten háta mögött azok közé a Móricz-mûvek közé tartozik, amelyek új fényt kaptak a mai olvasatokban. A kisvárosi miliõben játszódó mûvel kapcsolatban korábban is elkerülhetetlenül emlegették Bovarynét, mint Veres tanító úr vergõdõ feleségének elõképét, ám arra nem figyeltek föl a hivatásos olvasók sem, mennyire van jelen a mûben magának Flaubert-nek a szelleme. Az Isten háta mögött nemcsak az urak és értelmiségiek kisszerû, hazugságokra és pletykákra épülõ életének tükre, hanem egyben az egymás sorsában szerepet játszó alakok kavalkádja, párhuzamosan több nézõpontból megírt történet. Móricz nagy leleménye – egyben élet és álom egybejátszatása -, ahogyan egy rajongó diák és Veresné szerelme csak képzeletben él, sõt tombol, a valóságos nemi aktusok azonban mindkét részrõl sokkal prózaibbak: a fiú a bordélyban köt ki, Veresnét egy sehonnai csábítja el. Az erotikus fülledtség Móricz-i változata is ez a regény, sõt a Légy jó mindhalálig, a Kamaszok és a Forr a bor gyermeki fejlõdéstörténetének egyik fejezeteként is olvasható.