A bölcsesség kincsestára (e-könyv)

A Tibet-kutatás úttörõje, Kõrösi Csoma Sándor 1833-ban írta meg rövid közleményét a Királyi Ázsiai Társaság folyóirata számára, amelyben közreadja Sza-szkja pandita A bölcsesség kincsestára címû mûvének részleteit, összesen kétszázharmincnégy verset. A tibeti szöveg és angol fordítása csak halála után, 1855-ben és 1856-ban jelent meg. Sza-szkja pandita mûve a tibeti világi szépirodalom talán legelsõ alkotása, az indiai bölcsmondás-irodalom egy új hajtása Tibet földjén. Maga is iskolát teremtett, több tibeti utánzata van, már a 14. században mongol fordítása született, századunkban pedig az összes nagy európai nyelvekre lefordították - franciára, majd németre elõször Kõrösi Csoma szövege alapján ültették át egyes részleteit. Legrégibb mongol szövegét Ligeti Lajos professzor fedezte föl Belsõ-Mongóliában 1929-ben, és tette közzé tibeti-mongol kétnyelvû kéziratát 1948-ban. Az õ értelmezésében szólal meg most Sza-szkja pandita mûve magyarul Tandori Dezsõ fordításában.