A tollas kígyó (e-könyv)

»Ne paráználkodj ! « - mondták megrendülve és síri hangon a nagyapák. »Paráználkodj!« - mondta Lawrence nem kevésbé síri hangon." Ez a kegyetlenül telibe találó jellemzés azonban, csak az egzotikumot kergető, keserű Lawrence-et találja telibe, s elsősorban is A tollas kígyó (The Plumed Serpent, 1926) íróját. Ez a regény egyfelől egy civilizált, intellektuális angol hölgy átalakulásának, ösztönös ősasszonnyá válásának fárasztóan viszolyogtató és vontatott rajza, másfelől egy veszedelmes és misztikus világnézet harsány szócsöve. Lawrence az indián istenek felélesztésével a civilizációnkban elnyomott férfierőnek alapít vallást. Dobok pufogása, meztelen, festett, tolldíszes férfiak szakrális táncai közben, és csakugyan síri hangot idéző himnuszok szavára reinkarnálja hőseiben Mexikó ősisteneit, Quetzalcoatlt, a tollas kígyót, Huitzilopochtlit, a bosszú istenét, s még az angol hölgynek is kioszt egy ős istennőt: Malintzit. S mindezt annyi embermegváltó hévvel, az indiánok iránt akkora rokonszenvvel, a nyomor és kizsákmányolás olyan eleven gyűlöletével és az egyre-másra beiktatott himnuszokban olyan költői erővel, hogy tanítói erőlködése közben az olvasón váltakozva fut át a megrendülés, a bosszankodás és a nevetés. (Keserű nevetés, mert az erőkultuszt szolgáló ősisten-feltámasztások ideológiájának történelmi szerepét századunkban, Lawrence halála után, ugyancsak megtapasztalhattuk.) Hogy ebben a szex-istenítésben milyen része volt megtámadott egészségének, a misztikus átélés többre értékelésében az intellektuális kisebbrendűségi tudatnak, az ősvallás feltámasztásában a német feleségnek - ne bolygassuk. Egy azonban biztos - s a Lawrence körüli mendemondákkal kapcsolatban nem árt leszögezni -, hogy a faji felsőbbrendűség gondolata teljességgel idegen tőle. Sőt, a nyugati civilizációt éppen azon az alapon támadja és utasítja el, hogy benne és hatására, az elmaradottak, a "természetes egyszerűségükből" kiszakított népek megromlanak, tönkremennek, a kizsákmányolók rabszolgaszíjára fűződnek. A baj csak az, hogy minderre Lawrence freudista gyógyírt kever ki: a "természetes boldogságot" az ősmisztikum területén véli felfedezni. Általános érvényű receptje, melyet a A tollas kígyóban többször is megfogalmaz: minden nép térjen vissza a maga ősisten-hitéhez (Lengyel Balázs).