Szerelmes asszonyok II. rész (e-könyv)

A Szerelmes asszonyok Lawrence magyarul  megjelent regényének, a Szivárványnak a folytatása. 1916-ban íródott, de csak 1920-ban jelent meg. A két szorosan összefüggõ, de önmagában is befejezett mû képviseli legmagasabb szinten az írónak azt az átmeneti korszakát, melynek során a tizenkilencedik századi epikus hagyományok követõjébõl a huszadik századi regény egyéni módszerû és mondanivalójú úttörõiévé lett. A Szerelmes asszonyok kamaramû a három nemzedék sorsát végigkövetõ Szivárványhoz képest, igazából négy fõszereplõje van csak, és a cselekmény ideje is jóval rövidebb. Az ábrázolás a szereplõk belsõ világára összpontosul, Lawrence romantikus antikapitalista társadalomképe itt sem szûkül jelzésekké, de a környezet közvetettebben hatol be a fõszereplõ-kvartett világába. A regény hõsnõi a Brangwen lányok: a Szivárványban is szereplõ Ursula és a húga, Gudrun. A regény jórészt kettejük kapcsolatkeresésének története. A két szerelem – két pólus. Ursula a magáéban megtalálja a teljességet, minden régi kötöttségébõl kiszakadva új és boldog életet kezd férjével, Birkinnel. Birkin: maga Lawrence vagy legalábbis nagyon közel áll hozzá. Õ képviseli leginkább az író világnézetét. Lázas próféta, önmagától éppannyit követel, mint szerelmesétõl. Küzdelmesen kibontakozó szerelmük azonban végül sem elégíti ki teljesen, mellette igazi, életre szóló férfibarátsága is vágyik, hogy az emberi természet e másik lehetõségét kiaknázva mélyebben, teljesebben élje át a világot. Ez a – végeredményben sikertelen – barátságvágya Geraldra, Gudrun szerelmesére összpontosul. Gerald Crich gazdag bányatulajdonos, aki nagy becsvággyal veti bele magát az ipari civilizáció tökéletesítésébe, de rájön, hogy amit alkotott, megvalósulván fölöslegessé teszi alkotóját. A szerelemben keres menedéket, de nem sikerül Ursula és Birkin példáját követnie: a lawrence-i szerelem nem lehet kompenzáció – a misztikus hit, kitartás és erõ teremtheti meg csupán.