Bernáth Aurél (e-könyv)

Bernáth Aurél (1895–1982) Bernáth Aurél Utak Pannóniából címû önéletrajzi kötetében örökítette meg a következõ, a nagyközönség képzõmûvészeti érdeklõdését karikírozó s így jócskán túlzó, ám mégsem csekély igazságot tartalmazó gondolatot: „Az embereket általában öt esetben érdekli komolyan a festett kép: 1. ha szabadban készül, 2. ha öröklik, 3. ha egy kiállításon felháborodásból beszakítják, 4. ha ellopják, 5. ha pornografikus”. Az ismeretlen tréfamester öt pontjába foglaltak alapján Bernáth mûvészete alig tarthatna számot a nyilvánosság figyelmére, mivel: 1. bár kisebb akvarelleket egész életében szívesen alkotott a szabadban, csupán nagybányai szabadiskolás pályakezdõként festett néhány olajképet jó impresszionista hagyomány szerint, 2. a képek öröklése a magánöröm kategóriájába tartozik, 3. tudomásom szerint Bernáth-mûvet sem kiállításon, sem egyéb helyen szándékolt inzultus még nem ért, 4. a második világháború idején néhány mûve eltûnt a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumból, a Magyar Kereskedelmi Bank õrzésére bízott válogatott kollekcióját pedig a szovjet megszállók tévedésbõl hadizsákmánynak tekintették, és végül 5. a mesternek egyetlen pornografikus mûve sem ismert.